Gyakori kérdések – iskolai oktatás, végzettségek

Utolsó aktualizálás: 2024.2.12.

Milyen feltételekkel vehet részt a magyar oktatásban menedékes?
Mikor jár a gyerekeknek ingyenes étkezés?
Hány éves kortól járhatnak a gyermekek iskolába? Mettől meddig kötelező az iskola?
Aki Magyarországon él, részt vehet az ukrán tanterv szerinti oktatásban? Elfogadják Magyarországon az ukrán online oktatást a magyar iskolába járás helyett?
Lehetséges-e, hogy gyermeknek ne kelljen részt vennie minden tanórán?
Van-e arra lehetőség, hogy a tanuló az iskolában az életkorának megfelelőnél alsóbb osztályban, egyéni tanrend szerint tanuljon (ne vegyen részt minden tanórai foglalkozáson)?
Milyen okmányokra van szükség óvodába, iskolába való beiratkozáshoz?
Le kell-e fordítani az ukrán iskolai bizonyítványt magyarra?
Jár-e a menekülteknek diákigazolvány, és hogyan kell azt igényelni?
Miben más a magyarországi iskolarendszer, mint az ukrajnai?
Hogyan osztályoznak a magyar iskolákban? Mikor kell évet ismételni?
Hogyan lehet a hiányzást igazolni? Mivel jár az igazolatlan hiányzás?
Mi a következménye a túl sok hiányzásnak?
Aki Magyarországon él, részt vehet az ukrán tanterv szerinti oktatásban? Elfogadják Magyarországon az ukrán online oktatást a magyar iskolába járás helyett?
Melyik iskolába járhat az általános iskolás gyermekem?
Melyik középiskolába iratkozhatnak be a menekült gyermekek?
Kötelező részt venni a középfokú felvételi eljárásban azoknak, akik magyar iskolába járnak?
Milyen lehetősége van annak, aki 16 éves koráig nem szerezte meg az általános iskolai végzettséget?

Lehet ukrán felvételi vizsgát tennie annak, aki Magyarországon él?
Ukrajnában szerzett végzettséggel lehet Magyarországon dolgozni, tanulni? A Magyarországon szerzett végzettséget lehet használni Ukrajnában?
Aki Ukrajnában elvégezte a kilenc osztályt, mehet középiskolába Magyarországon? Aki Magyarországon jár általánosba és hazamegy, tanulhat ott tovább?
Érvényes-e Magyarországon az ukrajnai középfokú végzettség megszerzését tanúsító bizonyítvány?
Érvényes-e a szakmai középfokú végzettséget tanúsító bizonyítvány?
Van lehetősége szakmát tanulni annak, aki elmúlt 16 éves?
Mit tehet, aki úgy érzi, hogy az iskolában, óvodában nem a jogszabályoknak megfelelően bánnak a gyermekével?
Hogyan juthat jogi segítséghez, akit oktatással kapcsolatos sérelem ér?

Milyen feltételekkel vehet részt a magyar oktatásban menedékes?

A menedékesre ugyanazok a szabályok vonatkoznak az oktatásban, mint a magyar állampolgárra. 16 éves korig, ezt követően az érettségi és a második szakma megszerzéséig ingyenes az oktatás és a szakképzés, valamint a különféle segítő szolgáltatások és a kollégiumi ellátás is. (A magániskolák egy részében azonban fizetni kell az oktatásért.) (Köznevelési törvény, ill. 86/2022. (III. 7.) Korm. rendelet)

Mikor jár a gyerekeknek ingyenes étkezés?

A bölcsődébe, óvodába vagy iskolába járó menekült gyermekeknek 6 hónapig az intézményben és a szünetekben is jár az ingyenes étkezés. Ezt kérvényezni kell. Ezt követően akkor étkezhet ingyen, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a nettó 200551 Ft-ot. Ehhez újabb kérelmet kell beadni (106/2022. (III. 12.) Korm. rendelet 1. melléklet). Ennek elbírálására a lakóhely/tartózkodási hely szerinti, vagy menekültügyi hatóság által nyilvántartott szálláshely szerinti települési önkormányzat jegyzője illetékes; ha nyilvántartott szálláshely sincs, akkor az a jegyző, akinek a településén a gyermek utoljára igénybe vette az ingyenes étkeztetést. (106/2022. (III. 12.) Korm. rendelet 3A §; módosítva 2022.XII.9, illetve Gyermekvédelmi törvény)

Hány éves kortól járhatnak a gyermekek iskolába? Mettől meddig kötelező az iskola?

Magyarországon 6 és 16 éves kora között kötelező iskolába járni, az állam biztosít is helyet 16 éves korig. A tankötelezettség szeptember 1-én kezdődik mindazoknak, aki az adott évben augusztus 31-ig betöltik a 6 éves életkort, és annak a tanévnek a végéig tart, amelyik tanévben a tanuló betölti a 16. életévét. (Köznevelési törvény) Ha a gyermek szakképzésbe jár, addig nem maradhat ki, amíg nem szerez legalább egy részszakképesítést, vagy nem tölti be a 18. életévét.

A gyermek után járó ellátásokat, támogatásokat csak akkor kaphatja meg a szülő, ha a gyermek részt vesz az oktatásban. Ezenkívül a szülő büntethető is, ha nem gondoskodik tanköteles gyermeke oktatásáról.

Aki Magyarországon él, részt vehet az ukrán tanterv szerinti oktatásban? Elfogadják Magyarországon az ukrán online oktatást a magyar iskolába járás helyett?

Magyarországon jelenleg nincs olyan iskola, ahol ukrán tanterv szerint oktatnának. Ukrajna lehetőséget biztosít külföldön élő állampolgárainak arra, hogy online elérjék a tankönyveket és bekapcsolódjanak az online oktatásba. A linkek: Tankönyvek: https://lib.imzo.gov.ua/yelektronn-vers-pdruchnikv/. Online tananyag: https://lms.e-school.net.ua A központi oktatás mellett még a helyi iskolák tarthatnak online képzést Ukrajnában.

Az ukrán online képzési rendszer azonban nem elismert a magyar köznevelésben, ezért a menedékes és a magyar állampolgár gyermekeknek Magyarországon iskolába kell járniuk.

Lehetséges-e, hogy a gyermeknek ne kelljen részt vennie minden tanórán?

Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető. A szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló a kérelmet a tanévet megelőző június 15-éig nyújthatja be az Oktatási Hivatalhoz. Ezen időpontot követően csak abban az esetben nyújtható be kérelem, ha a tankötelezettség iskolába járással történő teljesítését megakadályozó körülmény merül fel. (Nemzeti Köznevelési törvény, 45. §) Egyéni munkarend esetén a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie.

Van-e arra lehetőség, hogy valaki az iskolában az életkorának megfelelőnél alsóbb osztályban, egyéni tanrend szerint tanuljon (ne vegyen részt minden tanórai foglalkozáson)?

Ha az iskolai tanulmányok folytatását a magyar nyelv ismeretének hiánya vagy a külföldi és a magyar iskola követelményrendszere közötti eltérés gátolja, az iskola igazgatója a szülő egyetértésével az évfolyam megismétlését engedélyezheti – úgy is, hogy a tanuló csak felzárkóztató foglalkozásokon és nyelvórákon vesz részt. A foglalkozások idejét, az annak keretében oktatott ismeretek körét, az ismeretek elsajátításáról történő számadás módját az igazgató állapítja meg ( 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, 185. § (3) ). Ez azonban csak egy lehetőség, amit az iskola nem köteles biztosítani.

Milyen okmányokra van szükség óvodába, iskolába való beiratkozáshoz?

A beiratkozáshoz szükséges iratok: 

• szülő és gyermek útlevele/személyi okmánya (személyi igazolvány vagy útlevél, ha nincs, akkor az ukrán konzulátuson lehet személyit vagy ahhoz hasonló okmányt intézni, ha ukrán állampolgár)
• a lakcím igazolás (a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület tájékoztatása szerint a lakcímről az Idegenrendészeti Hatóság hatósági bizonyítványt tud kiállítani),
• az utolsó iskolai év bizonyítványa
• oltásokról szóló igazolás (ha van)

TAJ-szám nem szükséges. Ha a TAJ-szám (vagy más okmány) hiánya miatt nem akarják befogadni, kérjenek segítséget itt: jogsegely@tasz.hu

Le kell-e fordítani az ukrán iskolai bizonyítványt magyarra?

A gyermekeket az iskoláknak akkor is fogadniuk kell, ha nem tudják felmutatni a bizonyítványt – a kérdés legfeljebb az lehet, hogy melyik évfolyamra veszik őket fel. Arra, hogy az elvégzett évfolyam igazolására le kell-e fordíttatni a bizonyítványt, nincs egységes szabályozás. A tapasztalat azt mutatja, hogy bármilyen fordítást elfogadnak, nincs szükség az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) fordításra. Egyes iskolák elfogadják azon ukrán nyelvű bizonyítványokat is, ahol arab számmal látszódik, hogy hányadikos volt a gyermek, de  vannak olyan iskolák is, akik hitelesített fordítást kérnek. Ha szükséges fordítás, annak költségét az állam kell állja.

Jár-e a menekültek számára diákigazolvány, és hogyan lehet azt igényelni?

Minden közoktatásban és felsőoktatásban résztvevő gyermek számára jár a diákigazolvány. 

A diákigazolvány kiállítása ingyenes. A lakóhely szerinti Kormányhivatalban kell igényelni egy ún. NEK-adatlapot, amit le kell adni az iskolában. (Az igénylés során készítik el a fényképet is.) Az elkészült diákigazolványt az iskola kapja meg és adja át.

Miben más a magyarországi iskolarendszer, mint az ukrajnai?

Az általános iskola nyolcosztályos.

Az mehet középiskolába, akinek megvan a nyolcosztályos végzettsége. (Gimnáziumba már négy vagy hatosztályos végzettséggel is lehet jelentkezni, ezekbe a nyolc-, illetve hatosztályos gimnáziumokba azonban nehéz bejutni.)

Magyarországon háromféle középiskola van: Gimnázium, technikum és szakképző iskola. A gimnázium és a technikum olyan középfokú végzettséget ad, mellyel felsőoktatásba is lehet menni.

A gimnázium négy, a technikum öt éves, ezeknek a végén érettségi vizsgát kell tenni. A technikum az érettségi mellett szakmát is ad.

A szakképző iskola 3 éves, melynek a végén szakmai vizsgát tesz a tanuló.

A szakképzést 16 éves kor  után is folytatnia kell annak 18 éves koráig, aki addig nem szerzett legalább részszakképesítést. (Ez a rendes szakképesítésnél kevesebbet érő végzettség).

Akik technikumba vagy szakképző iskolába mennek, azoknak szakképzési területet, úgynevezett ágazatot kell választaniuk, és csak később kerül sor a szakma választására.

A szakképző iskolák egy részében orientációs évfolyam indul, amely segít a szakképzéshez szükséges készségek megszerzésében és a szakmák megismerésében.

Azok, akiknek nincs meg 16 éves korukra az általános iskolai végzettségük, Dobbantó évfolyamra jelentkezhetnek.

Szakképzésben bármilyen érettségi birtokában is részt lehet venni, bármelyik szakmai területen. Ilyenkor 2 év alatt lehet szakmát szerezni.

Felsőoktatásban azok tanulhatnak, akik letették az érettségi vizsgát. Részt vehetnek felsőfokú szakképzésben, alapképzésben és az erre épülő mesterképzésben,  vagy mester fokozatot adó osztatlan képzésben.

Hogyan osztályoznak a magyar iskolákban? Mikor kell évet ismételni?

Ukrajnától eltérően Magyarországon 1-5-ig osztályoznak – az 1-es a legrosszabb, az 5-ös a legjobb osztályzat. Az első évfolyamon és a második első félévében a a tanulót nem érdemjegyekkel, hanem szövegesen értékelik. A tantárgyak mellett a tanuló magatartását és szorgalmát is osztályozzák. A tanulók félévkor és év végén kapnak bizonyítványt. Aki év végén valamilyen tárgyból 1-est (elégtelent) kap, annak javító vizsgát kell tennie a nyár végén; aki 3 vagy több tárgyból bukik, vagy a javítóvizsgán is elégtelent kap, annak osztályt kell ismételni. Az elsősöket nem kötelezhetik osztályismétlésre, de a szülő kérheti, hogy újból elsős legyen a gyermeke.

Hogyan lehet a hiányzást igazolni? Mivel jár az igazolatlan hiányzás?

Ha a gyermek betegség miatt hiányzik, orvosi igazolást kell kérni a házi gyerekorvostól (ahol ilyen nincs, a háziorvostól), és azt is igazolni kell, hogy a gyermek egészséges, újra mehet iskolába. A hiányzást a szülő is igazolhatja: az iskola házirendje határozza meg, hogy ez hányszor lehetséges. Alapos indok esetén az igazgató ezen felül is engedélyezheti a hiányzást.

Ha a gyermek 10 tanóráról igazolatlanul hiányzik, értesíteni kell a gyermekjóléti szolgálatot. 30 igazolatlan óra esetén szabálysértési eljárás indítható.

Mi a következménye a túl sok hiányzásnak?

Ha a gyermek egy tanévben 250 óránál többet hiányzik vagy egy adott tantárgy esetén a tanítási órák 30%-ánál többről hiányzik, akkor az iskola dönti el, hogy leosztályozható-e, vagy vizsgát kell tennie, vagy évet kell ismételnie. Figyelem! Ebbe az óraszámba az igazolt és az igazolatlan hiányzások is beleszámítanak!

Melyik általános iskolába lehet beíratni a tanköteles gyermekeket? Elutasíthatja a lakóhely szerinti iskola a felvételt?

A lakóhely szerinti illetékes iskola köteles felvenni a tanköteles gyermeket. Arra is van lehetőség, hogy másik iskolába írassuk a gyermeket, de ebben az esetben az adott iskola igazgatója dönt a felvételről. Állami, egyházi és alapítványi iskolák is választhatók, az alapítványiak azonban kérhetnek pénzt az oktatásért. A gyakorlatban az is előfordulhat, hogy kijelölnek egy-egy iskolát a menedékesek fogadására.

16 éven felüliek nem jelentkezhetnek általános iskolába. Számukra ún. Dobbantó évfolyamok indulnak, azonban ide nem kötelező felvenni őket.

Melyik középiskolába iratkozhatnak be a menekült gyermekek?

Aki tanév közben akar beiratkozni egy iskolába, annak az iskola igazgatójánál kell ezt kérnie. Az állami iskolák esetén a tankerületi központok (https://kk.gov.hu/tankeruletek) és a szakképzési centrumok (https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=595&Itemid=267) tudnak információt nyújtani a férőhelyekkel és a képzésekkel kapcsolatosan. 16 éven aluli gyermek számára kötelező helyet biztosítani valamelyik középiskolában.

Kötelező részt venni a középfokú felvételi eljárásban azoknak, akik magyar iskolába járnak?

Aki általános iskola 8. osztályába jár, annak kötelező részt venni a felvételi eljárásban, a magyar tanulókkal azonos feltételekkel. A középiskolák közül a szülőnek kell választania. A felvételi lap kitöltése akkor sem kerülhető el, ha vissza akarnak térni Ukrajnába vagy tovább akarnak utazni.  

A felvételi jelentkezési lapokat februárban kell beadni. Több iskolát is meg lehet jelölni a jelentkezési lapon.Az iskolák kínálatát ezen az oldalon lehet megtalálni. Továbbtanulási tanácsért a megyei Pedagógiai Szakszolgálat továbbtanulási tanácsadójához lehet fordulni – minél hamarabb vegyék fel vele a kapcsolatot!

Figyelem! Ugyan központilag nem kaphatnak könnyítést azok, akik nem magyar iskolába jártak korábban, de a középiskola igazgatójától lehet különleges elbírálást kérni. Keressék fel minél hamarabb azt az iskolát, amelyikbe be szeretnék íratni a gyermeket!

Amennyiben a tanköteles gyermek nem tud bejutni semelyik középiskolába sem, a jegyző köteles számára helyet találni.

Hogyan lehet Magyarországon érettségit tenni?

Aki Magyarországon elvégezte a 12. évfolyamot, jelentkezhet érettségire. A részletekről itt írtunk.

A menekülteknek, külföldi iskolából átiratkozottaknak, nem magyar anyanyelvűeknek egyetlen könnyítés jár az érettségin: magyar nyelv és irodalom helyett érettségizhetnek magyar mint idegen nyelv tantárgyból.

A 100/197-es rendelet 6. §. 5. pont alapján azoknak, akik nem magyar állampolgárok, vagy a középiskolai tanulmányaik befejezését megelőző négy tanév közül legalább hármat nem a magyar köznevelési rendszerben végeztek, joguk van magyar helyett magyar mint idegen nyelv érettségit tenni. Erre csak középszinten van lehetőség, a középiskolában. Mivel ez a magyar nyelv és irodalommal egyenértékű, ilyen érettségi bármelyik középiskolában szervezhető – akkor is, ha ott nem tanítják a magyar mint idegen nyelvet. Az érettségi követelmények a többi élő idegen nyelvével megegyeznek, érettségiztető tanár magyartanár (célszerűen magyar – élő idegen nyelv tanár) lehet.

A kötelező idegen nyelvi vizsgatárgyként választható az ukrán. A vizsgára csak olyan tanuló jelentkezhet, aki vagy nincs tanulói jogviszonyban magyar iskolával, vagy vendégtanulóként ukránból rendelkezik a szükséges két évvégi osztályzattal. Ha felsőfokon van ilyen jelentkező, akkor a vizsgát meg kell szervezni. A középszintű vizsgát csak olyan iskola szervezheti meg, amelyik tanítja az ukrán nyelvet, és a tanulónak itt vendégtanulói státusszal és osztályzatokkal kell rendelkeznie. Jelenleg ukrán nyelvet csak a biri Dankó Pista iskolában tanítanak – velük kell vendégtanulói jogviszonyt létesíteni legkésőbb 11.-ben (akár év közben is). Az iskola lehetőséget biztosít osztályozóvizsga letételére.

Milyen lehetősége van annak, aki 16 éves koráig nem szerezte meg az általános iskolai végzettséget?

Azok, akiknek nincs meg 16 éves korukra az általános iskolai végzettségük, Dobbantó évfolyamra jelentkezhetnek. A Dobbantót elvégezve az úgynevezett műhelyiskolákban kevesebb kötöttséggel, egy mester mellett lehet részszakmához jutni, de lehetőség van a „normál” képzésbe való bekapcsolódásra is.

Lehet ukrán felvételi vizsgát tennie annak, aki Magyarországon él?

Az ukrán nyelvű online felvételi Multiteszt vizsgákat az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium és az Ukrán Oktatásminőség-értékelési Központ szervezi. Magyarországon tavaly és tavalyelőtt az ukrán féllel egyeztetett módon az Eötvös Loránd Tudományegyetem biztosított lehetőséget a teszt megírására.

A jelentkezőknek áprilisban önállóan szükséges regisztrálniuk az ukrán központi rendszerben.

Ukrajnában szerzett végzettséggel lehet Magyarországon dolgozni, tanulni? A Magyarországon szerzett végzettséget lehet használni Ukrajnában?

Magyarország és Ukrajna kölcsönösen elismeri a másik országban szerzett államilag elismert végzettségeket és tudományos fokozatokat. valamint a felsőoktatási képzések keretében folytatott résztanulmányokat (így például félév, kredit, vizsga), akármikor is szerezték meg azokat. (2021. évi CIX. törvény)

A tanulók a másik országban a soron következő osztályban/évfolyamon folytathatják tanulmányaikat, amennyiben megfelelnek a továbbtanulási követelményeknek. Ha valamelyik szinten befejezték tanulmányaikat, átléphetnek a következő szintre.

Az oktatási intézményekbe való felvétellel, a tanulmányok folytatásával és a szakmai tevékenység folytatásával kapcsolatban Magyarországon, illetve Ukrajnában támasztott speciális követelmények (pl. felvételi vizsga, nyelvvizsga, egészségi követelmények, erkölcsi bizonyítvány  stb.) azonban a másik állam bizonyítványával rendelkezőkre is érvényesek.

Arról az egészségügy kivételével nem rendelkeznek a jogszabályok, hogy mely szakmai vagy felsőoktatási végzettségek felelnek meg egymásnak. Ha a magyar munkavállalási követelmények egy adott végzettséget írnak elő, az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központtól lehet kérni az egyenértékűség megállapítását. A menedékesek és a magyar állampolgárságú menekültek számára az eljárás ingyenes. AZ eljárásról itt olvashat: https://www.oktatas.hu/kepesitesek_elismertetese/meik_oldalak;

A középiskolák maguk döntik el, hogy valamely szakmában elvégzett évfolyamokat egy-egy magyarországi szakmában beszámítják-e, illetve, hogy ha egy szakma tanulásának feltétele, hogy már rendelkezzen valaki egy másik szakmával, akkor milyen ukrajnai végzettséget fogadnak el.

Aki Ukrajnában elvégezte a kilenc osztályt, mehet középiskolába Magyarországon? Aki Magyarországon jár általánosba, tovább tud tanulni, ha hazamegy Ukrajnába?

Az alapfokú iskolai végzettség megszerzését (8 osztály) tanúsító, Magyarországon kiállított bizonyítványok, valamint a középfokú oktatás alapszakaszának elvégzését (9 osztály) tanúsító, Ukrajnában kiállított bizonyítványok egyenértékűnek tekintendők. Tehát aki Ukrajnában nyolc osztályt végzett, az Magyarországon nem számít alapfokú végzettségűnek (nem szerezhet jogosítványt, nem vállalhat olyan munkát, amihez alapfokú végzettség szükséges) – ehhez ukrajnai 9. osztályos bizonyítvány kell. Aki viszont Magyarországon szerzi meg a nyolcadikos bizonyítványt, az Ukrajnába hazatérve mindenre jogosult, amihez az ukrajnai 9. osztály elvégzése szükséges. (2021. évi CIX. törvény)

Érvényes-e Magyarországon az ukrajnai középfokú végzettség megszerzését tanúsító bizonyítvány?

Igen. Mind a Magyarországon kiállított bizonyítványok, mind pedig az Ukrajnában kiállított, a teljes általános középfokú végzettség megszerzését tanúsító okiratok érvényesek. Ezek a tulajdonosa a szakmai (szakmai-műszaki) oktatás, valamint a felsőoktatás tanulmányi programjaira és Ukrajnában a felsőoktatás előtti szakosított programokra is jelentkezhet. (2021. évi CIX. törvény)

Érvényes-e Magyarországon az ukrajnai szakmai középfokú végzettséget tanúsító bizonyítvány?

A szakmai középfokú végzettséget tanúsító, Magyarországon kiállított bizonyítványok és a szakmai (szakmai-műszaki) végzettséget tanúsító, Ukrajnában kiállított okiratok egyenértékűek. A teljes általános középfokú végzettség (Magyarországon érettségi) megszerzése esetén feljogosítják a birtokosaikat arra, hogy a „diplom molodsoho bakalavra”, „diplom fachovoho molodsoho bakalavra”és „bakalavr” oklevelekhez vezető képzésekre, illetve felsőoktatási szakképzésre, felsőoktatási alapképzésre vagy osztatlan képzésre jelentkezzenek Magyarországon és Ukrajnában. (2021. évi CIX. törvény)

Van lehetősége szakmát tanulni annak, aki elmúlt 16 éves?

A felnőtt (nem tanköteles) menedékesek és magyar állampolgárok részére is nyitva áll az ingyenes szakmatanulás lehetősége.

Nappali képzésben ingyenes szakmaszerzés 25 éves korig lehetséges, időtartama 3 év alatt, érettségizetteknek 2 év. Az esti és levelező képzésnek nincs korhatára; azok, akik munkatapasztalattal rendelkeznek, rövidebb idő alatt is megszerezhetik a teljes értékű szakmai végzettséget.

Külön ki kell emelnünk a műhelyiskolai képzés lehetőségét.  A műhelyiskolában nem kell beülni az iskolapadba, sokkal oldottabb formában, mester-inas kapcsolatban van lehetőség úgynevezett részszakképesítés megszerzésére. (Ilyen részszakképesítés például a szobafestő, a burkoló, a cukrászsegéd.) Műhelyiskolába általános iskolai végzettség nélkül is mehetnek azok, akik a Dobbantó programot elvégezték (lásd az előző kérdést). Ilyen képzésben felnőttként is részt lehet venni, és a résztvevőknek ösztöndíj is jár. Egyéni szorgalomtól és ügyességtől függ, hogy mennyi idő alatt szerzi meg valaki a részszakképesítést: minimum fél év, maximum két év áll erre rendelkezésre.

Mi a teendő, ha valaki úgy érzi, hogy az iskolában, óvodában nem a jogszabályoknak megfelelően bánnak a gyermekemével?

Elsősorban a fenntartóhoz, állami iskolák esetén a tankerülethez, szakképzésben a szakképzési centrumhoz, óvodáknál az önkormányzathoz lehet fordulni.

Jogsértés esetén segítséget nyújthat az oktatási ombudsman is.

Hogyan juthat jogi segítséghez, akit oktatással kapcsolatos sérelem ér?

A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) nyújt jogi segítséget ehhez, ezen az e-mail címen: jogsegely@tasz.hu.