Ukrán gyerekek tanulása magyar iskolákban – Gyakorlati tanácsok Gyarmathy Évától

Utolsó aktualizálás: 2022.09.01.

Ami minden menekült gyermek esetében jelentős probléma, az a súlyos stressz és trauma, amely különböző mértékben, de mindenkit érint, akinek el kell hagynia az otthonát, esetleg hónapokon át életveszélyben, súlyos nélkülözés közepette élt, és olyan eseményeknek volt szemtanúja, amelyek egy felnőtt számára is megrázkódtatást jelentenek. Ennek a lelki állapotnak a kezelése része az iskolai ellátásnak is. Vagyis nem az a legfontosabb, hogy haladjon a gyermek a tananyaggal, hanem hogy képes legyen pszichológiailag legalább viszonylag egyensúlyba kerülni, megnyugvást érezni. Ennek legjobb módja, ha térben és időben rendezett körülmények között értelmes tevékenységet végezhet. Ha menekült gyerekek vannak az osztályban, mindenképpen érdemes a régi tanítási módokat a gyerekek aktívabb részvételére váltani, hiszen a frontális oktatás nagy részében a külföldről érkezett gyermek magányos, nem tudja miről van szó. Ez akkor is így van, ha tud magyarul, mert nehéz számára követni egy olyan tanmenetet, amely eltér a korábbitól. Minden gyermeknek kedvező lenne, ha végre 21. századi tanulási környezetben tanulhatna.

A tantárgyak helyett/mellett, illetve a tantárgyakhoz kapcsolódóan a fejlődést segítő tapasztalat alapú tanulási lehetőségeket érdemes biztosítani.[1] Ezek olyan lehetőségek, ahol a tananyagban egészen máshol tartó, mást tanuló, eltérően fejlődő, eltérő kultúrájú és nyelvű gyerekek is részt tudnak venni. Jellemzően kisebb csoportokban, párokban, triókban vagy önállóan vehetnek részt a gyerekek a tevékenységekben. A megfelelő szervezéssel a menekült gyerekek találnak olyan tevékenységeket, amelyben részt tudnak venni, sőt, akár ők tudnak irányítani, és főszerepet is kaphatnak.

Az alábbiak minden életkorban használható módszerek, amelyekkel nem kell teljesen feladni a tanmenetet, csupán a gyerekek aktivitásával hatékonyabbá tenni a tanulást:

• Mozgások, mozdulatok, mozgásos játékok, feladatok beépítése a tanórába – frissítés, a tananyag megjegyzésének támogatása, idegrendszeri harmonizálás.
• Művészeti tevékenységek – testi-lelki harmonizálás, lehetőség az érzelmek feldolgozására, egymás megismerésére, a tananyag megalapozására. Közös ének, tánc, zenélés, képzőművészeti tevékenységek, színjátszás, kreatív írás – bármelyek megfelelnek.
• Társas játékok, stratégiai játékok beépítése a tanórába – gondolkodásfejlesztés, tananyag tanulása tanulókártyákkal[2], egyéb társasjátékokkal.
• Téri rejtvények (például a Mondrian Blocks – kiváló kognitív fejlesztő játék), mozaikok, puzzle-k – téri-vizuális képességek, gondolkodásfejlesztés, amelyet egyénileg, párban és kisebb csoportokban is lehet végezni.
• Tanulópárok kialakítása – egy magyar gyermek vállalkozik mindig egy napra, hogy segíti az ukrán gyermeket. Ezen a napon esetleg kevesebbet vesz részt az órán.
• Magyar-ukrán képes szótárt készítenek a gyerekek – a legfontosabb szavakat, mondatokat képekkel illusztrálják. Az ukrán gyerekekkel közösen dolgoznak.
• Egyéb közös projektek, például az ukrán gyermek otthonának megismerése, a magyar gyermekek lakóhelyének megismerése magyarországi szokások, is lehet ilyen projekt.

Az Ukrajnából érkező menekült gyerekek egy része tud magyarul, egy része nem, és így jelentősen eltérő lehet a gyermek helyzete ebből a szempontból. Amennyiben nem tud magyarul a gyermek, szükséges egy tolmács, vagy valamilyen állandó segítség. A Google Fordító beszéd funkciója nagy segítség, és kiválóan használható tolmácsolásra még akkor is, ha nincsen senki, aki tudna ukránul vagy oroszul.

A menekült gyermekek között, éppen úgy mint a hazai gyermekek között lehetnek többen részképességzavarokkal küzdők, vagy egyéb atipikus fejlődésű gyerekek. A nyelvi nehézségek miatt ezek a sajátosságok esetleg csak későn, vagy egyáltalán nem kerülnek azonosításra, és így elmarad a megfelelő ellátás. Szükséges ezért a gyerekek kognitív képességeinek követése. Különösen az iskola előtti és iskolakezdés idején lévő gyerekek esetében fontos azonosítani, hogy az iskolai kihívásoknak mennyire tud megfelelni. Non-verbális mérőeszközök használatával viszonylag jól kikerülhető a nyelvprobléma, mert csak az instrukciókat kell lefordítani. A tesztelés mellett főleg a megfigyelési szempontrendszerek alkalmazása segíthet képet kapni a gyermekek fejlődéséről.

Ukrajnából a háború miatt nagy számban érkező menekültek közül viszonylag kevesen maradnak Magyarországon, ezért eddig nem volt jelentősen nagy nyomás az iskolákon. A háború eldurvulása és a civil lakosok és az ukrajnai infrastruktúra oroszok általi támadása miatt azonban várhatóan egyre többen kényszerülnek elhagyni hazájukat. Így Magyarországon is jelentőssé fog válni az ukrán menekültek száma, és ezzel együtt a gyerekek száma is.

Remélhetőleg sikerül ukrán iskolákat kialakítani, mert a magyar iskolák nem bírnak megküzdeni nagyobb arányú ukrán nyelvű menekült gyermekkel. Már most érdemes lenne elkezdeni az ukrán nyelvű osztályok megalapozását. A menekültek között vannak pedagógusok is, akik ebben partnerek lehetnek. A már meglévő ukrán iskolák, illetve az ukrajnai iskolák segítségével tankönyvekkel is lehet segíteni ezeket az esetleg vegyes életkorú osztályokat.

Az ukrán nyelvű osztályokban is nagyon fontos a fentebb felsoroltak alkalmazása, mert ezekben az osztályokban is nagyon különböző gyerekek járnak majd, és mindegyikük sok nehézségen, traumán ment keresztül.

---

[1] Gyarmathy Éva, Kökényesi Imre: Tapasztalat alapú tudás. TaniTani Online 1. rész

[2] Tanulókártyákról itt többet is lehet olvasni, ezen a linken pedig ingyenesen letölthetők tananyaghoz kapcsolódó és fejlesztő tanulókártya csomagok.