Széles körben elérhető adatok és információk nélkül a legjobb szándékkal sem lehet hatékonyan segíteni a menekültek oktatását
KI, MIT, HOGYAN: Ukrán menekült gyermekek a magyar közoktatásban címmel konferenciát szerveztek az EDUA projektben részt vállaló szervezetek. Sok minden hiányzik a menekült gyerekeket, fiatalokat segítő szervezetek, szakemberek, pedagógusok munkájához az oktatás területén – többek között a széles körben elérhető, egymással megosztott információ és az érdekképviselet. Erre a problémára igyekszik fenntartható megoldást nyújtani az EDUA projekt, melyet a Civil Közoktatási Platform a Civil Kollégium Alapítvánnyal együttműködve, a United Way Magyarország támogatásával valósít meg.
Utolsó aktualizálás: 2022.09.19.
A projekt egyik fontos állomása a közel száz fős szeptember 16-i konferencia volt, ahol a kérdésben érdekelt pedagógusok és más segítő szakemberek, óvodák, iskolák, civil szervezetek munkatársai, és a témában érintett ukrán és magyar érdeklődők vettek részt az ország minden részéről. A konferencia célja az volt, hogy a menekültek oktatásában érintett szereplők számukra fontos információkhoz jussanak, tapasztalataikat, problémáikat megoszthassák, valamint kapcsolatokat és ezzel jövőbeni együttműködéseket építsenek. Ennek megfelelően a konferencia első része a jelenlegi szabályozási környezet bemutatására törekedett, és ismertették a projektben fejlesztett magyar, ukrán és orosz nyelvű uainfo.hu információs portált. Később oktatási intézmények, civil szervezetek és nemzetközi szervezetek tapasztalatai hangzottak el, a délután pedig a kiscsoportos tudásmegosztó beszélgetéseknek adott teret.
A konferencián ismertették az EDUA projekt első kutatási eredményeit, ahol az ukrán menekült gyermekek oktatási intézményekhez való hozzáférését, beilleszkedési sikereit, nehézségeit és a rendszerben található hiányosságokat keresték és vizsgálták főként általános iskolai tanárok, valamint óvodapedagógusok és más segítők körében. A megkérdezett pedagógusok elsősorban a nyelvi hátrányok leküzdéséhez szükséges tankönyveket hiányolják, tolmácsra, segítőkre, pedagógiai asszisztensekre lenne szükségük, valamint információkra az ukrán tanmenetről, tananyagokról. A gyerekeknek pedig mindezeken kívül ukránul vagy oroszul beszélő pszichológusra is nagy igényük lenne, hiszen nem mindenki képes feldolgozni azt a traumát, amit átélnek a háború, az otthonuk elvesztése, az idegen környezet miatt.
A Romaversitas Alapítvány folyamatban lévő kutatásáról is szó volt, mely a Kárpátaljáról menekült roma családokra fókuszál, az eredmény e családok és gyermekek elutasítását, és magárahagyottságát jelezte vissza.
A Helsinki Bizottságtól dr. Szekeres Zsolt, arról beszélt, hogy nincs rendszerszintű megoldás arra sem, hogy egy menekült megfelelő információkhoz jusson, a saját nyelvén, számára érthető módon, amikor átlépi a határt. Nem tudjuk pontosan azon ukrán menekültek számát,
akik szociális, egészségügyi, oktatási ellátásra szorulnának, mert sokan nem fordulnak menedékes státuszért, így meg sem jelennek a rendszerben.
A konferencián részt vett két olyan iskolának az igazgatója is, amely már több éve fogad menekült gyermekeket a világ minden tájáról, és nagy tapasztalatokkal, kidolgozott modellekkel rendelkeznek ezeknek a gyerekeknek az integrációjához.
A Menedék Egyesület képviselője, Bognár Katalin is felhívta a figyelmet arra az anomáliára, hogy itthon a tankötelezettség teljesítése csak a magyar rendszer szerint lehetséges. Sokan a menekült családok közül a háború végeztével vissza szeretnének menni hazájukba, a mihamarabbi visszatérésben reménykednek, ezért az ukrán szülők egy része Ukrajnából érkező online oktatással szeretné megoldani gyermeke taníttatását. Empátiára lenne szükség ezen átmeneti időszakon átsegíteni őket.
Zoomon bejelentkezve osztotta meg tapasztalatait a lengyel pedagógus-szakszervezet képviselője, a konferenciára Ukrajnából bejelentkező pedagógus-szakszervezeti vezető pedig megrázó kitekintést nyújtott az ukrán oktatási helyzetről. A rendezvényen felszólalt többek között az Education International Európai Régiójának képviselője is.
A konferencia végén a résztvevők felismerték, hogy a jelenlévő szervezetek külön-külön számos információval rendelkeznek, összerakva a tudásukat együtt messzebbre juthatnak, erősebb érdekérvényesítési lehetőségeik adódnak. A meghívott előadók, érintett szervezetek hangsúlyozták, hogy komplex strukturális ellátórendszerre lenne szükség, amihez kormányzati szinten fontos lenne a források biztosítása, valamint hasznos volna együttműködni az ukrán oktatási rendszer szereplőivel, hogy még több információhoz juthassanak az érintettek.